Bonjour~
Hát egy ideje megint nem írtam, a lusta hétszentségimet :'D
Hát jelenleg néha szomor vagyok, mert van valaki akit a barátomnak szerettem volna tudni, de ő meg nem kedvel engem, és mit csinálhatnék, mégsem erőltethetem rá~
Múlt hét szombaton Csongor (Spain) nálam aludt, és tezsvírnapot tartottunk! *-* Tök jó volt, hazajöttünk, lepakoltunk, ettünk és punnyadtunk és agyonszeretgettem őt, mert már nagyon hiányzott, és még isén nem is láttam, és szét lett ölelgetve a drágám x) Aztán cicaharcoltunk egy kört, mert a tezsvírem és egy nyomi, de.... Ki hitte volna, ő volt az erősebb TwT A kutya rúgja mög...
Aztán öcsém unszolására szánkó kíséretében elindultunk ki hármasban a határba~ Hógolyóztunk egy kört, ami elég szánalmasra sikeredett, ugyan is a nagy hóban mozogni nem lehetett - vagy alig - és egyikünk sem találta el a másikat, pedig ők ketten voltak, magasabbon álltak, és direkt nem mozogtam. na jó, öcsém végül 5 találattal győzött, szóval elindultunk egy helyre szánkózni, ahol én még sosem voltam~
Tök menő volt, egy ilyen meredek kis utcán volt, és szétcsúszkáltuk magunkat. x33 Utána elindultunk haza, és itthon csináltam a drágáimnak finom meleg teát~
Utána Spainnel úgy döntöttünk, mi horrort fogunk nézni. Megnéztük a Bújócskát, ami tök jó film volt, bár inkább nyomasztó és meglepő, mint sem ijesztő.
Aztán meg akartuk nézni a Mamát (amivel ha BÁRKI RENDELKEZIK, KÉREM ÉRTESÍTSEN. LÁTNI AKAROM AZT A FILMET.) ami egy gecijó horrornak ígérkezett, erre nem találtam sehol... Jó, helyette megnéztük a Síri találkozásokat, amin én nagyon bepartam. Szétszorítottam szegény tezsvírem kezét, meg folyamatosan bújtam meg minden, ő meg szólt hogy mikor takarjam el a szemem - úgy hogy csak a kettőt látta xDD - és olyankor a macimat a szemem elé húztam~ És megtudtam hogy vanília illatom van O_O Valaki már mondta hogy szereti az illatom, de.... ugye a sajátomét nem érzem :'D És Csongor szerint vanília~ x3
De vicces volt, utána elmentünk aludni, és kiderült, hogy az én egyszemélyes ágyamon tökéletesen elférünk ketten is~
Aztán másnap ment haza, de fölkísértem Pöstre :33
A tegnapi nap semmitmondó volt azt hiszem, megkaptuk az új órarendet, ami nekem nem igazán tetszik .-. Jajj, még szombat este Kirki az ukém lett! *-* Annyira örültem neki, olyan kis édes ez a sutasáááágˇ~ >w< *szeretszeret* És megígértem neki hogy jó seméje leszek ˇˇ
Aztán jött a ma.... *fáradtan bevánszorgott a szobájába, és nem hajlandó megmozdulni azóta*
Ma a matek elmaradt, (legalább is alig tanultunk), mert közrendfenntartós nénik jöttek hozzánk, és mi tök lazán elbeszélgettünk velük, egy csomó érdekes dolgot megtudtunk, és most a színi szak 60%-a közrendfenntartó néni szeretne lenni, mert egyenértékűek lettek a rendőrökkel, és kapnak gumibotot és bilincset. (Megjegyezném, szakadtam ennél a résznél, mert két rohadt perverz ember volt mellettem és mögöttem is. Petra és Alexa... Köszi hogy még perverzebb embert faragtok belőlem mint eleve x'D)
Aztán tesin nem kellett átöltöznöm, mert mentem népdal énekélési versenyre. Ahha. SE. Elsírtam magam hogy nem akarok menni, mert az énektanár kevesebb mint egy héttel korábban szólt, és semmit sem tudtam, még azt sem hogy ünneplőben kellett volna menni, és nem engedte hogy három olyan dallal induljak amit ismertem, egyel mehettem, egyet meg NEKEM kellett betanulnom, egynek meg megkértem hogy keresse meg a dallamát... Cseszett megkeresni. És 3 népdal a minimum, és múlthéten beteg is lett a tanárnő, szóval csak EGYSZER próbáltuk el, azt is úgy, hogy egy oktávval följebb rakta AZ EGÉSZ DALT. Úgyhogy teljesen bepánikoltam, és ömlöttek a könnyeim, hogy én nem akarom magam égetni, és végül szerencsére nem is kellett, de azért elmentem megnézni ikertesóm miatt (Érezd magad megtisztelve Liluka ˇˇ <3). És emiatt még most is rossz kedvem van, mert ha Noémi néni veszi a fáradtságot, és nem csak kilök h. "menjé'", hanem föl is készít, biztos hogy helyezést is értem volna el, mivel Lilu és Zóra voltak a legjobbak. (Őszintén szólva nekem a többiek annyira nem tetszettek .-. Jó 90%-uk kicsi volt, de... na.)
Aztán vége lett, mentem haza, és a busz elütött - vagyis inkább fellökött - egy bácsit, aki kilépett elé (szerencsére már a Keletinél voltunk). Erre szállok le, és ilyet szól a csávó akit "elütöttünk":
- Meg kellett volna várnom?
Hát én leakadtam .-.
Nevermind, megyek tovább fapofával, erre szembe jön velem egy BISHII HERCEG. O.M.F.G.
Japán srác volt, ennek ellenére meglepően magas, és hosszú, katonai egyenruhára emlékeztető kabátot viselt, fekete keretes szemüvege volt, és a telóját böngészte, én meg nézek rá csillogó szemekkel kipirulva, és ahogy pont elmentem mellette fölpillantott, és olyan áthatóan nézett rám fél oldalas mosollyal, hogy én belülről olvadni kezdtem mint a mályvacukor a tűz fölött. Teljesen elpirultam, és ő volt 2013 első pasija aki után megfordultam :'DD
*Ca-chan panaszáradat off, köszönöm hogy meghallgattak*
További szép estét/délutánt~
Egy egyszerű fanikornis mindennapi hülyeségei~
2013. január 29., kedd
2013. január 15., kedd
Bonsoir~ (A változások kora)
Helló nép! :DD
Uff, jó régen nem írtam.... owo"" Megint xD Hát... most igazán nincs is mit írni .-.
Éppen bevágtam a durcit owo És mostanában élem az "utálom a világot" korszakomat is x"DDD
Igen, most éppen mindenkibe belekötök, és mindenkiben találok valami kivetnivalót..... Olyan rossz, mert én egy kedves ember vagyok... De mostanában ha valami nem tetszik, harapok, és durcizok .-.
Igen, ez van, tessék nekem elnézni ;w; Kajak olyan vagyok, mint egy kiskutya..... Kell a rendszeres törődés, a figyelem és a türelem, na meg a szeretet, de cserébe végtelen mennyiségű bizalmat és szeretetet és kedvességet tudok nyújtani ;w;
Jó, megnyugtató mi? Bírd ki h. lecseszem a fejed, cserébe később kedves leszek veled :"DDD
Most éppen azon gondolkodtam.... Hogy... Mennyire nem találom a helyem. Ha hazaesek, és beszélgethetek egy-két emberrel, tök jól érzem magam, mosolygok és nevetek, sőt, ha velük találkozom, le sem tudok állni, és egyszerűen imádom azt az érzést~ <3
De.... hétköznaponként egyedül vagyok. I mean... Hogy magyarázzam ezt el? Nem vagyok egyedül, mert az osztályom színi szakja (tisztelet azoknak az infósoknak akiket szeretek :33) tök édes meg minden, ráadásul ott van nekem Viki az asszony, de..... Nem ugyan az.
Túlságosan megszoktam azt, hogy mindig minden percben volt mellettem valaki. Mint eleinte Enii. Amikor mindig minden délután együtt voltunk, mindenhova együtt mentünk, mindent együtt csináltunk, sosem voltam neki nyűg, és én sem éreztem őt soha nyűgnek.
Aztán amikor ő Németországba költözött, én egyre többet voltam Eperkével. Megváltoztam mellette, és ő is megváltozott mellettem. Jótékony hatással voltunk egymásra, és rengeteg dolgot köszönhetek neki. Délutánonként késő estig együtt voltunk, sőt, volt olyan hogy hétvégente is. Időnként persze az idegeire mentem - hiszen kb. 10 órát töltöttünk együtt naponta - de sosem tudtunk sokáig haragudni a másikra. Olyan nagy összeveszéseink nem is voltak. Mindent tud és tudott rólam, és ha ő mesélt valamit, figyelmesen - vagy éppen hibámból eredendően elkalandozva - hallgattam őt, amikor pedig én meséltem, türelmesen végighallgatott, még akkor is, ha őt nem igazán érdekelte a téma. minden hülyeségen el tudtunk órákig szakadni, mindenen nevettünk, és olyan poénjaink voltak, amit csak mi értettünk.
Azt hiszem ennél jobban nem is különbözhetnénk, és mégis nagyon sok mindenben egyet értünk, és kiegészítjük a másikat :)
Azt hiszem ez a kötelék hiányzik~ De nagyon. Oké, attól h. Londonban van, még beszélhetünk meg minden... De az nem ugyan az.
Most senki sincs mellettem, aki megértene. Egy nyűg, egy teher, egy túlpörgött, vagy éppen túl lassú idióta vagyok a környezetem számára.
Az én hibáim senki sem fogja elnézni. Én nem engedhetek meg magamnak hibákat.
Úgy döntöttem megváltozom. Megváltozom - mert csak így van esélyem arra, hogy túl is éljem a világban. Meg kell keményednem, a világnak egy kemény, és megdönthetetlen álarcot kell mutatnom, amely mögé csak az láthat be, aki megérdemli. Eddig nem álltam készen - képtelen voltam erre a lépésre. De most már elég erőt érzek magamban. Meg tudom csinálni.
Többé nem fognak bántani.
Na de megyek aludni~ Bonne nuit mindenkinek, és köszönöm h. elolvastátok, örülök h. pár embert érdekel hogy vagyok éppen ;w; <3
Uff, jó régen nem írtam.... owo"" Megint xD Hát... most igazán nincs is mit írni .-.
Éppen bevágtam a durcit owo És mostanában élem az "utálom a világot" korszakomat is x"DDD
Igen, most éppen mindenkibe belekötök, és mindenkiben találok valami kivetnivalót..... Olyan rossz, mert én egy kedves ember vagyok... De mostanában ha valami nem tetszik, harapok, és durcizok .-.
Igen, ez van, tessék nekem elnézni ;w; Kajak olyan vagyok, mint egy kiskutya..... Kell a rendszeres törődés, a figyelem és a türelem, na meg a szeretet, de cserébe végtelen mennyiségű bizalmat és szeretetet és kedvességet tudok nyújtani ;w;
Jó, megnyugtató mi? Bírd ki h. lecseszem a fejed, cserébe később kedves leszek veled :"DDD
Most éppen azon gondolkodtam.... Hogy... Mennyire nem találom a helyem. Ha hazaesek, és beszélgethetek egy-két emberrel, tök jól érzem magam, mosolygok és nevetek, sőt, ha velük találkozom, le sem tudok állni, és egyszerűen imádom azt az érzést~ <3
De.... hétköznaponként egyedül vagyok. I mean... Hogy magyarázzam ezt el? Nem vagyok egyedül, mert az osztályom színi szakja (tisztelet azoknak az infósoknak akiket szeretek :33) tök édes meg minden, ráadásul ott van nekem Viki az asszony, de..... Nem ugyan az.
Túlságosan megszoktam azt, hogy mindig minden percben volt mellettem valaki. Mint eleinte Enii. Amikor mindig minden délután együtt voltunk, mindenhova együtt mentünk, mindent együtt csináltunk, sosem voltam neki nyűg, és én sem éreztem őt soha nyűgnek.
Aztán amikor ő Németországba költözött, én egyre többet voltam Eperkével. Megváltoztam mellette, és ő is megváltozott mellettem. Jótékony hatással voltunk egymásra, és rengeteg dolgot köszönhetek neki. Délutánonként késő estig együtt voltunk, sőt, volt olyan hogy hétvégente is. Időnként persze az idegeire mentem - hiszen kb. 10 órát töltöttünk együtt naponta - de sosem tudtunk sokáig haragudni a másikra. Olyan nagy összeveszéseink nem is voltak. Mindent tud és tudott rólam, és ha ő mesélt valamit, figyelmesen - vagy éppen hibámból eredendően elkalandozva - hallgattam őt, amikor pedig én meséltem, türelmesen végighallgatott, még akkor is, ha őt nem igazán érdekelte a téma. minden hülyeségen el tudtunk órákig szakadni, mindenen nevettünk, és olyan poénjaink voltak, amit csak mi értettünk.
Azt hiszem ennél jobban nem is különbözhetnénk, és mégis nagyon sok mindenben egyet értünk, és kiegészítjük a másikat :)
Azt hiszem ez a kötelék hiányzik~ De nagyon. Oké, attól h. Londonban van, még beszélhetünk meg minden... De az nem ugyan az.
Most senki sincs mellettem, aki megértene. Egy nyűg, egy teher, egy túlpörgött, vagy éppen túl lassú idióta vagyok a környezetem számára.
Az én hibáim senki sem fogja elnézni. Én nem engedhetek meg magamnak hibákat.
Úgy döntöttem megváltozom. Megváltozom - mert csak így van esélyem arra, hogy túl is éljem a világban. Meg kell keményednem, a világnak egy kemény, és megdönthetetlen álarcot kell mutatnom, amely mögé csak az láthat be, aki megérdemli. Eddig nem álltam készen - képtelen voltam erre a lépésre. De most már elég erőt érzek magamban. Meg tudom csinálni.
Többé nem fognak bántani.
Na de megyek aludni~ Bonne nuit mindenkinek, és köszönöm h. elolvastátok, örülök h. pár embert érdekel hogy vagyok éppen ;w; <3
2013. január 5., szombat
Egyszer volt, hol nem volt.....
. . . . . . Volt egyszer egy lány. Csodálatos barátai voltak, szinte mindig együtt voltak, élt mint Marci hevesen. Persze neki is voltak néha gondjai, de mindig sikeresen megoldotta őket. Volt egy legjobb barátja, aki ugyan olyan őrült volt mint ő, a hétköznapokat együtt töltötték, hiszen osztály társak voltak, volt hogy a hétvégéket is. A Margit szigeten kalandoztak, vagy csak heverésztek a forró napokon az árnyékban. Sokat rajzoltak, együtt tanultak, a lány mindenben számíthatott a barátjára, mindig rá támaszkodott, és hála neki, sosem volt egyedül. Rengeteget nevettek, de annyit, hogy egyszer a lány 10 percig a párnájába fordulva szakadt a röhögéstől. A villamoson játszottak, és nem zavarta őket hogy mások mit gondolnak róluk. Conokra, meetekre jártak, rengeteget találkoztak a különleges barátaikkal, és egymás hiányán kívül nem sok gondjuk volt.
Aztán a lány egy szép napon ráébredt: ő bizony szerelmes. Attól fogva csak ennek az érzésnek élt, igyekezett megszerezni azt, ami végül sosem lett az övé. A nyár szinte elrepült, a lány és barátai együtt töltötték majdnem a felét, ha nem többet. Ő bevallotta szerelmének mit érez. . . Ám kedvese nem tudta őt viszont szeretni. Sokáig félt, hogy ez most nagyon meg fogja változtatni a kapcsolatukat. . . És igaza is lett. De idővel minden helyre állt, és most ugyan olyan a kapcsolatuk, mint azelőtt. Illetve nem, mert már nem beszélnek annyit. . . De boldog, mert újra tudnak rendesen beszélni.
Mivel a lány volt Kanada, sokat gondolkozott azon, hogy nincs igazi F.A.C.E. családja. Volt Iggyje, Amcsija, és Franceje is. . . De Amcsi, akit imádott, és tényleg testvérének tekintett, idővel lassan eltűnt az életéből. Nem teljesen, de szép lassan homályba került. . . . A saját akaratából. Iggyje, akit szintén imádott, szerette őt megölelni meg minden. . . . Szintén eltűnt. De ő már teljesen. Anno rengeteget beszélt mindkettővel, míg el nem vesztette őket teljesen. . . . Francejét pedig most is imádja, hiszen ő most is itt van, de valahogy nem volt az igazi. . . .
Aztán augusztus elején megismert egy Francet. Eleinte nem sokat beszélgettek, sőt, nagyon is ritkán. . . És mivel nem is ismerte, így nem különösebben érdekelte őt.
Közben a lány megtudta, hogy legjobb barátja. . . . Elfogja őt hagyni. Elköltözik. És ő egyedül fog maradni. A lány vígasztalhatatlan volt, az első héten, amikor barátja nem volt mellette, le is betegedett, hiszen a teste nem bírja a lelki megterhelést. . . .
Eközben egyre többet beszélgetett azzal a bizonyos Francevel. . . Megismert egy ÜBERBRUTÁLMENŐ Iggyt és Amcsit, és idővel. . . . . Meglett az, amire annyira nagyon vágyott: Egy igazi F.A.C.E. család.
A papája, France lett a második legfontosabb neki, Amcsi igazi broja lett, és Iggyt.. . . . Igazán megszerette. Amcsival eleinte sokat beszélgetett, elmondott neki egy csomó mindent, és a broja is elmondott neki sok mindent. . . De végül a papája lett az, akinek minden titkát, minden érzését, és minden napját elmondta. Megszokta egy idő után, hogy amikor hazamegy, megírja neki hogy van, milyen volt a napja, és mindig késő estig beszélgettek. Ha lelki bánata volt a papájának, igyekezett benne tartani az erőt, megnyugtatni őt. . . És felvidítani.
A legjobb barátja után, ő lett a második legjobb barátja.
Aztán. . . . Ez a lány egy nagy hülyeséget követett el: megbántotta a broját, anélkül, hogy észrevette volna. Ezek után képes volt megbántani a papáját is, azt akire eddig támaszkodott. . . .
És most itt áll a lány, és megint egyedül van. Pont úgy mint akkor, amikor Russia, a legjobb barátja elment, és pont úgy mint tavasszal, amikor F.A.C.E. családja tönkre ment. . .
A lány most megtört. . . Rengeteget zokogott, nem evett, nem ivott, aludni se tudott. . . De elgondolkozott. Belegondolt abba, a papája mit mondana neki, hogy ha most beszélne vele. Bizonyára azt mondaná, hogy "Fel a fejjel chérie! :( A papa szeret téged.... Ki bántott, mondd meg a nevét annak a bunkónak, és megverem >:D" Vagy valami ilyesmit. A lényeg hogy biztosan nem akarná, hogy a lány szomorkodjon. És most. . . . . . Ő is ugyan ezt kívánja a papájának: kitartás.
A lánynak erősnek kell lennie, azért, hogy ha egyszer. . . A papája úgy dönt, újra beszélgetni akar vele, ő készen álljon. Bármikor.
Vége C:
Aztán a lány egy szép napon ráébredt: ő bizony szerelmes. Attól fogva csak ennek az érzésnek élt, igyekezett megszerezni azt, ami végül sosem lett az övé. A nyár szinte elrepült, a lány és barátai együtt töltötték majdnem a felét, ha nem többet. Ő bevallotta szerelmének mit érez. . . Ám kedvese nem tudta őt viszont szeretni. Sokáig félt, hogy ez most nagyon meg fogja változtatni a kapcsolatukat. . . És igaza is lett. De idővel minden helyre állt, és most ugyan olyan a kapcsolatuk, mint azelőtt. Illetve nem, mert már nem beszélnek annyit. . . De boldog, mert újra tudnak rendesen beszélni.
Mivel a lány volt Kanada, sokat gondolkozott azon, hogy nincs igazi F.A.C.E. családja. Volt Iggyje, Amcsija, és Franceje is. . . De Amcsi, akit imádott, és tényleg testvérének tekintett, idővel lassan eltűnt az életéből. Nem teljesen, de szép lassan homályba került. . . . A saját akaratából. Iggyje, akit szintén imádott, szerette őt megölelni meg minden. . . . Szintén eltűnt. De ő már teljesen. Anno rengeteget beszélt mindkettővel, míg el nem vesztette őket teljesen. . . . Francejét pedig most is imádja, hiszen ő most is itt van, de valahogy nem volt az igazi. . . .
Aztán augusztus elején megismert egy Francet. Eleinte nem sokat beszélgettek, sőt, nagyon is ritkán. . . És mivel nem is ismerte, így nem különösebben érdekelte őt.
Közben a lány megtudta, hogy legjobb barátja. . . . Elfogja őt hagyni. Elköltözik. És ő egyedül fog maradni. A lány vígasztalhatatlan volt, az első héten, amikor barátja nem volt mellette, le is betegedett, hiszen a teste nem bírja a lelki megterhelést. . . .
Eközben egyre többet beszélgetett azzal a bizonyos Francevel. . . Megismert egy ÜBERBRUTÁLMENŐ Iggyt és Amcsit, és idővel. . . . . Meglett az, amire annyira nagyon vágyott: Egy igazi F.A.C.E. család.
A papája, France lett a második legfontosabb neki, Amcsi igazi broja lett, és Iggyt.. . . . Igazán megszerette. Amcsival eleinte sokat beszélgetett, elmondott neki egy csomó mindent, és a broja is elmondott neki sok mindent. . . De végül a papája lett az, akinek minden titkát, minden érzését, és minden napját elmondta. Megszokta egy idő után, hogy amikor hazamegy, megírja neki hogy van, milyen volt a napja, és mindig késő estig beszélgettek. Ha lelki bánata volt a papájának, igyekezett benne tartani az erőt, megnyugtatni őt. . . És felvidítani.
A legjobb barátja után, ő lett a második legjobb barátja.
Aztán. . . . Ez a lány egy nagy hülyeséget követett el: megbántotta a broját, anélkül, hogy észrevette volna. Ezek után képes volt megbántani a papáját is, azt akire eddig támaszkodott. . . .
És most itt áll a lány, és megint egyedül van. Pont úgy mint akkor, amikor Russia, a legjobb barátja elment, és pont úgy mint tavasszal, amikor F.A.C.E. családja tönkre ment. . .
A lány most megtört. . . Rengeteget zokogott, nem evett, nem ivott, aludni se tudott. . . De elgondolkozott. Belegondolt abba, a papája mit mondana neki, hogy ha most beszélne vele. Bizonyára azt mondaná, hogy "Fel a fejjel chérie! :( A papa szeret téged.... Ki bántott, mondd meg a nevét annak a bunkónak, és megverem >:D" Vagy valami ilyesmit. A lényeg hogy biztosan nem akarná, hogy a lány szomorkodjon. És most. . . . . . Ő is ugyan ezt kívánja a papájának: kitartás.
A lánynak erősnek kell lennie, azért, hogy ha egyszer. . . A papája úgy dönt, újra beszélgetni akar vele, ő készen álljon. Bármikor.
Vége C:
2013. január 4., péntek
Random Franada momment~ :33
OMFG pár édes pillanat, amiktől azonnal jobb kedvem lett és most pörgök és miazisten xDDD De imádom a Franadát és nyaww >w< Ésésés imádom az én karakter hű F.A.C.E.-emet is! *3* És ha lesz időm, akkor írok egy rendes ficit, meg Maple Tea ficit is, mert most megszállt az ichlet és OMFG. Bezzeg..... Bezzeg USCan sose száll meg T.T Több olyat kell olvasnom >w> MUHAHAHA *ördögi kacaj és elvonul USCant olvasni* (Btw: a random cuki cicát is papa linkelte anno xDDDD)
((Ez akkor volt, amikor először beszéltem papával.... (6 hónapja YEYY) és FÉLTEM TŐLE. OMFG. Most mondjátok hogy nem ijesztő? xDDD Canadaként az volt ;w;))
((Ez akkor volt, amikor először beszéltem papával.... (6 hónapja YEYY) és FÉLTEM TŐLE. OMFG. Most mondjátok hogy nem ijesztő? xDDD Canadaként az volt ;w;))
*Canada éppen először találkozik a papájával, és France természetesen beveti magát....*
Francis: Hogy vagy mostanság Cana-chan? : D Nem jössz meglátogatni a papát?
Matthew: Nöm .3. Ha anyu megtudja, megint nekem kell etetni az eccavúkat ><"
Francis: O-oh...majd én lerendezem anyuval ^^ *pet pet* Te csak gyere~ : D Eltöltünk pár feledhetetlen éjszakát~
Matthew: M-miért pont éjszaka? ._."" *magához szorítja a medvét*
Francis: hát tőlem nappal is csinálhatjuk a feledhetetlen pillanatokat~ csak gondoltam este romantikusabb
Matthew: e-eeeeee? papa te miről beszélsz? O_O""" *elbújik a medve mögé* é-én csak Alfréddel alszom egy ágyban ><"
Francis: O___O ....*elorrvérzik a gondolattól* t-tőlem hozhatod őt is....
Matthew: anyu ki fog akadni .-. ..... azt mondta a franciák rossz hatással vannak ránk, és hogy így is félig francia vagyok ._."
Francis: bezony, hogy az vagy drágám~ ki kell belőled hozni mégjobban a franciát...a franciák az eleganciáról, a kedvességről és a jó ételekről híresek....anyád meg...angol.....alpári -mégha nem is mutatja - mogorva, és szörnyen főz...
Matthew: én szeretnék olyan jól főzni és olyan gyönyörű lenni mint te papa *-* *ölel*
Francis: ohh jaj drágám~ *megölelgeti* te..máshogy vagy gyönyörű~ de...gyönyörű vagy te is...*fejsimi*
Matthew: legalább nem anyu szemöldökét örököltem ><"
Francis: *felnevet* hát...ez a te szerencséd látod ! Bár..a cuki pofid még úgy is édes maradna *megcirógatja az arcát*
Matthew: t-tényleg? *elpirul* azért elgondolkodtató hogy hogy lettünk a báttyámmal mind a ketten szemüvegesek... ><" sok volt a tv... >3<
Francis: *vállat von* biztos anyátoknak nem jó a szeme...tudod az a sok okula-divat *sigh*
Matthew: lehetséges.... bár sosem születtem volna meg ha anyu a szemöldöke mellé még pápaszem is lenne :"DDD
Francis: *felröhög*
Matthew: az fogott meg Iggyben ahogyan a szemöldökével tud hullámozni? S:D vagy a láthatatlan barátai? :33 vagy elvarázsolt? ._."
Francis: *köhint* jézusom...hát..nem is tudom....talán....talán....bájitalt kevert nekem...IGEN! Minden bizonnyal..jhaj szegény papa T__T vigasztald meg a papát~
Matthew: szegény papa! ;3; *megöleli* papa~ je't aime~ :33
Francis: *visszaölelgeti és ölelés közben VÉLETLEN lecsúszik a keze a másik fenekéhez* -jaaaaj cana-chan annyira édes vagy~
Matthew: p-papa..... sicc >.>''
Francis: n-namáááááár T____T ennyi nekem is jáár~
Matthew: fogdosd anyut.... >/////<
Francis: . . . . cana-chan ....ez...övön aluli volt T___T
Matthew: akkor lett volna az ha odarúgok, de nem tettem, mert szeretlek papa ^^ *chu*
Francis: odarúgni???? ;_; ilyenek járnak a fejedben?? nem szabad T__T a papának az nagyon nagy kincs
Matthew: mama tanította, azt mondta így kell védekezni ^^ tényleg? *-* és ha ellopja egy kalóz? *-*
Francis: de...a papa nem bánt...a papáét csak simogatni puszilgatni kell *smile* már...ellopta egy kalóz...>_> 2x is...
És ekkor megtudtam hogy a mami mocskos eszközökkel csábította el a papát :"33 És én tudom hogy ha Kirki olvasná ezt vérig lenne sértve hogy ő sosem :"DD *szivecske*
Francis: Hogy vagy mostanság Cana-chan? : D Nem jössz meglátogatni a papát?
Matthew: Nöm .3. Ha anyu megtudja, megint nekem kell etetni az eccavúkat ><"
Francis: O-oh...majd én lerendezem anyuval ^^ *pet pet* Te csak gyere~ : D Eltöltünk pár feledhetetlen éjszakát~
Matthew: M-miért pont éjszaka? ._."" *magához szorítja a medvét*
Francis: hát tőlem nappal is csinálhatjuk a feledhetetlen pillanatokat~ csak gondoltam este romantikusabb
Matthew: e-eeeeee? papa te miről beszélsz? O_O""" *elbújik a medve mögé* é-én csak Alfréddel alszom egy ágyban ><"
Francis: O___O ....*elorrvérzik a gondolattól* t-tőlem hozhatod őt is....
Matthew: anyu ki fog akadni .-. ..... azt mondta a franciák rossz hatással vannak ránk, és hogy így is félig francia vagyok ._."
Francis: bezony, hogy az vagy drágám~ ki kell belőled hozni mégjobban a franciát...a franciák az eleganciáról, a kedvességről és a jó ételekről híresek....anyád meg...angol.....alpári -mégha nem is mutatja - mogorva, és szörnyen főz...
Matthew: én szeretnék olyan jól főzni és olyan gyönyörű lenni mint te papa *-* *ölel*
Francis: ohh jaj drágám~ *megölelgeti* te..máshogy vagy gyönyörű~ de...gyönyörű vagy te is...*fejsimi*
Matthew: legalább nem anyu szemöldökét örököltem ><"
Francis: *felnevet* hát...ez a te szerencséd látod ! Bár..a cuki pofid még úgy is édes maradna *megcirógatja az arcát*
Matthew: t-tényleg? *elpirul* azért elgondolkodtató hogy hogy lettünk a báttyámmal mind a ketten szemüvegesek... ><" sok volt a tv... >3<
Francis: *vállat von* biztos anyátoknak nem jó a szeme...tudod az a sok okula-divat *sigh*
Matthew: lehetséges.... bár sosem születtem volna meg ha anyu a szemöldöke mellé még pápaszem is lenne :"DDD
Francis: *felröhög*
Matthew: az fogott meg Iggyben ahogyan a szemöldökével tud hullámozni? S:D vagy a láthatatlan barátai? :33 vagy elvarázsolt? ._."
Francis: *köhint* jézusom...hát..nem is tudom....talán....talán....bájitalt kevert nekem...IGEN! Minden bizonnyal..jhaj szegény papa T__T vigasztald meg a papát~
Matthew: szegény papa! ;3; *megöleli* papa~ je't aime~ :33
Francis: *visszaölelgeti és ölelés közben VÉLETLEN lecsúszik a keze a másik fenekéhez* -jaaaaj cana-chan annyira édes vagy~
Matthew: p-papa..... sicc >.>''
Francis: n-namáááááár T____T ennyi nekem is jáár~
Matthew: fogdosd anyut.... >/////<
Francis: . . . . cana-chan ....ez...övön aluli volt T___T
Matthew: akkor lett volna az ha odarúgok, de nem tettem, mert szeretlek papa ^^ *chu*
Francis: odarúgni???? ;_; ilyenek járnak a fejedben?? nem szabad T__T a papának az nagyon nagy kincs
Matthew: mama tanította, azt mondta így kell védekezni ^^ tényleg? *-* és ha ellopja egy kalóz? *-*
Francis: de...a papa nem bánt...a papáét csak simogatni puszilgatni kell *smile* már...ellopta egy kalóz...>_> 2x is...
És ekkor megtudtam hogy a mami mocskos eszközökkel csábította el a papát :"33 És én tudom hogy ha Kirki olvasná ezt vérig lenne sértve hogy ő sosem :"DD *szivecske*
2013. január 3., csütörtök
A drop in the ocean.....
Bolond voltam hogy azt hittem, nincs akkora baj. Pedig még nagyobb is. Hogyan mondjam el neked hogy hiányzol, ha meg sem hallgatsz? Szeretném veled ezt nyugodtan megbeszélni, hogy elmondj nekem mindent, ami a szívedet nyomja, mint eddig..... Hiányzik az, hogy beszélgessünk egy csomót, hiányzik ahogy mindig megkérdezed mi van velem, hiányzik a barátságod. . . . . .
Nem dobálózok ilyen szavakkal mint: "legjobb barát". . . De. . . Te tényleg az egyik legjobb voltál nekem. Hányszor kell még elmondanom, mennyire sajnálom? Kérlek. . . . .
Azóta se ettem, ráz a hideg, zokogok mint valami kisgyerek, akinek elvették a cukorkáját, fekszem az ágyon, és álmos vagyok, aludni próbálok. . . . . . . De nem tudok mert csak arra tudok gondolni mekkora hülye vagyok. . . . És hogy. . . Azt hiszem ez az egész talán azért volt, mert. . . . . megijedtem? Megijedtem attól, hogy a szerelmed mellett elhalványul az én barátságom. . . .
De akkor sem szabadott volna ilyeneket mondanom. Mert. . . . Pont ezzel tettem tönkre az egészet.
Tudod, így utólag te is megbántottál, bár ez érthető a te helyzetedben. De akkor is fájt. A legjobban az fáj, hogy a bizalom amiért annyit küzdöttem a kezeim között és miatt tört darabokra. . . . Mert szeretlek mint barátot.
De ez téged nem zavar, ugye? Te most nagyon meg vagy bántva, és elvesztetted a bizalmad. . . . .
Csalódtál bennem? Őszintén szólva én is magamban. . . . Mert amikor legutóbb elvesztettem a legjobb barátom, megfogadtam hogy többé nem engedek ilyen közel magamhoz senkit. . . . És te képes voltál elérni, hogy elmondjam neked a titkaimat. Mellettem voltál ha kellett, sosem szóltál meg ha gyerekes vagy suta voltam, velem szomorkodtál ha bánatos voltam, vagy próbáltál felvidítani. . . . . . Még csak kb. fél éve - vagy annyi se - ismerlek. . . . És máris mennyit köszönhetek neked. Nem bírnám ki ha elveszítenélek mint barátot. . . . Ha gondod volt támaszkodhattál rám, én mindig meghallgattalak. Most is vagy ezerszer bocsánatot kértem, már szinte könyörögtem. . . . Nem csak te szenvedsz. Sosem vagy egyedül, de ezt már mondtam neked korábban. Én. . . . akkor is itt leszek neked, ha nem hinnéd. És akkor is őszintén remélni fogom hogy egyszer megbocsájtasz és újra a barátom leszel, ha nem akarod.
Ami a legviccesebb az egészben, hogy most melletted akarok állni. Meg akarlak hallgatni és tanácsot adni. Miközben én okoztam az egészet. Hmm.... ördögi kör. . . A sors kegyetlen tréfája.
Je't aime papa~
Amit most mondanék neked....
Hmm~ Hát...... Okkay, mivel még nem írtál, gondolom még mindig haragszol. Or... nem volt rám időd, vagy eszedbe se jutottam, vagy már........... Jó, ebbe inkább bele se gondolok.
Ez már a második bejegyzésem, amit nem teszek nyilvánosan közzé fb-n, mert nem az a célom h. sokan elolvassák és tudják mi van velem, hanem az, hogy...... legalább így elmondjam azt, amit neked mondanék, ha most minden úgy lenne ahogy eddig.
Tegnap éjjel veled álmodtam. O.O Az egész úgy kezdődött hogy forgolódtam, nem bírtam aludni, aztán fölkeltem Alfréd miatt, mert a kis drága zavaróan hangos volt. Miután vissza feküdtem, álmodtam valamit, de nem emlékszem mit, csak arra hogy téged láttalak mielőtt arra riadtam fel, hogy sírok... Reméltem hogy nem lesz semmi bajod, és ez csak azért volt, mert bűntudatom van. Nhh....
Reggel mikor kiléptem a kapun, tök véletlenül fölnéztem az égre, és megpillantottam egy hullócsillagot. Már egy ideje nem kívánok ilyenkor, mert sosem jöttek be, vagy éppen az ellenkezőjük, vagy nem tudtam hirtelen kívánni. Most megtettem. Vicces, nem? Kitalálod mit kívántam? . . . . . . .
Aztán napközben folyamatosan erre gondoltam, aminek hála annyit firkáltam hogy az csak na :"DD És reménykedtem hogy ha hazaérek, várni fog egy üzenet tőled...... ._."""
Ésésés.......... Nem tudom, azt is leírom, hogy ma egész jó kedvem volt, egész vidám voltam, csak egy kicsit talán egyedül éreztem magam...... Ezt azért írom le, mert mindig megkérdezed hogy milyen a kedvem :"33 Hihi~
Hjajj....... Sügér vagyok tudom, de ezeket nem merem neked leírni xDDD Félek hogy . . . . hogy amiért annyit küzdöttem....... hogy legalább egyszer a barátodnak hívj..... most elveszett. . . . .
Dededede..... Az is lehet hogy most hülyének fogsz nézni, mert már nem haragszol rám ._.""" OMFG. Nem tudom mit gondoljaaak~ TAT
Dededede..... Az is lehet hogy most hülyének fogsz nézni, mert már nem haragszol rám ._.""" OMFG. Nem tudom mit gondoljaaak~ TAT
 |
| A hullócsillag~ |
 |
| Mattie rémálma~ |
 |
| Jet' aime~ qwq |
2013. január 2., szerda
I'm so sorry...........
Időnként....... Akaratlanul is megbántok magam körül embereket. Ez általában olyanok felé irányul, akiket nagyon szeretek. Ezt mindig sikerül eljátszanom. Utána jön a : "Jajj, nem bántottál meg :3" dolog.... De.....
Tudod, van az a dolog, amikor azt mondják semmi sem változik... És mégis érzed hogy valami nem ugyan az. Nem, tudod mi, de más lett. Lehet hogy te lettél más, lehet hogy a környezeted..... Ki tudja?
Hihiii~ Időnként.... ha már megbántottam valakit, még ráteszek egy lapáttal. Ha már lúd legyen kövér. Erről nem tehetek.... bennem van az, hogy néha olyan dolgokat mondok ki, amiken sosem gondolkozom.... Viszont ha egyszer elkezdem kimondani, akkor árad belőlem a szó.... És a vége úgy is az lesz, hogy valaki megsérül. *sóhajt* Mennyiszer eljátszottam már ezt.... De sosem akartam a keresetlen szavakat kimondani. Meg kellett volna már tanulnom befogni a szám. De ha meg nem vagyok őszinte, az a baj. Meg kéne tanulnom pont annyit mondani, amitől még nem dől össze a világom.
De hogy?
Hogyan lehet megtanulni azt, amit sosem tudtam elérni? Magamtól kéne rájönnöm...... Hiszen az ember a hibáiból tanul...... De nem én. Egyszer, ha idősebb és bölcsebb leszek, talán már tudni fogom mindenre a választ. De mire megyek azzal? A múlton már úgy sem lehet változtatni.......
Az emberek miért nem tudják kimondani sokszor azt az egyszerű szót: Sajnálom.
Nem akartalak megbántani. A barátom vagy. És fontos vagy nekem. De tudod néha nagyon hülye tudok lenni. És ezt tudom. Tisztában vagyok vele. Nem akarom azt, hogy holnap úgy beszéljünk, mintha mi sem történt volna...... Mert.... Az ilyen dolgok kimondatlanul is rögződnek. Ezért..... én tényleg..... sajnálom..... *potyognak a könnyei* Nem akartam ilyeneket hozzád vágni, főleg hogy örülnöm kellene, hiszen jó a kedved, vidám vagy, és boldog.... És mivel a barátom vagy, ez a legtöbb és legjobb amit kívánhatok neked..... De.... Én képes voltam ezt a kevés boldogságot is ilyen dolgokkal megmérgezni..... Annyira hülye vagyok, hpgy még neked is képtelen voltam ezt a szemedbe mondani, és egyszerűbb volt ide leírni.......... Meg tudsz nekem bocsájtani?
Hihiii~ Időnként.... ha már megbántottam valakit, még ráteszek egy lapáttal. Ha már lúd legyen kövér. Erről nem tehetek.... bennem van az, hogy néha olyan dolgokat mondok ki, amiken sosem gondolkozom.... Viszont ha egyszer elkezdem kimondani, akkor árad belőlem a szó.... És a vége úgy is az lesz, hogy valaki megsérül. *sóhajt* Mennyiszer eljátszottam már ezt.... De sosem akartam a keresetlen szavakat kimondani. Meg kellett volna már tanulnom befogni a szám. De ha meg nem vagyok őszinte, az a baj. Meg kéne tanulnom pont annyit mondani, amitől még nem dől össze a világom.
De hogy?
Hogyan lehet megtanulni azt, amit sosem tudtam elérni? Magamtól kéne rájönnöm...... Hiszen az ember a hibáiból tanul...... De nem én. Egyszer, ha idősebb és bölcsebb leszek, talán már tudni fogom mindenre a választ. De mire megyek azzal? A múlton már úgy sem lehet változtatni.......
Az emberek miért nem tudják kimondani sokszor azt az egyszerű szót: Sajnálom.
Nem akartalak megbántani. A barátom vagy. És fontos vagy nekem. De tudod néha nagyon hülye tudok lenni. És ezt tudom. Tisztában vagyok vele. Nem akarom azt, hogy holnap úgy beszéljünk, mintha mi sem történt volna...... Mert.... Az ilyen dolgok kimondatlanul is rögződnek. Ezért..... én tényleg..... sajnálom..... *potyognak a könnyei* Nem akartam ilyeneket hozzád vágni, főleg hogy örülnöm kellene, hiszen jó a kedved, vidám vagy, és boldog.... És mivel a barátom vagy, ez a legtöbb és legjobb amit kívánhatok neked..... De.... Én képes voltam ezt a kevés boldogságot is ilyen dolgokkal megmérgezni..... Annyira hülye vagyok, hpgy még neked is képtelen voltam ezt a szemedbe mondani, és egyszerűbb volt ide leírni.......... Meg tudsz nekem bocsájtani?
2013. január 1., kedd
B.Ú.É.K.! Majdnem F.A.C.E. night és Franada szilveszter~
Első körben: BÚÉK mindenkineeeek! *-*
Hát ez az év is eltelt~ Gyorsan repül az idő.... Az ember szinte észre sem veszi. Egy remek év áll mögöttem, bár voltak olyan pillanatai, amit senkinek sem kívánnék, összességében szólva szerettem.
Hát ez az év is eltelt~ Gyorsan repül az idő.... Az ember szinte észre sem veszi. Egy remek év áll mögöttem, bár voltak olyan pillanatai, amit senkinek sem kívánnék, összességében szólva szerettem.
Majdnem F.A.C.E. night~
Tegnapelőtt Virág Amcsi és Francica lejöttek hozzám. Egy csomót hülyültünk, amíg jöttünk fel hozzám, a 15 perces úton szinte csak én pofáztam. Aztán itthon lepakoltunk, lementünk a Tacskóba, és bevásároltunk hogy szilveszterkor papával tudjunk főzni meg sütni. Miután hazaértünk, egy csomót hülyültünk, kb. 6x mentem el terigetni (nem, nem "teregetni" ahogy Amcsiék kijavítottak, mert én tájszólok és így szoktam meg ˇˇ ez olyan mint Szegeden az aszalás, vagy papánál alföldön a felmosogatni), mert valamiért mindig visszajöttem a szobámba, Amcsiék meg már szakadtak rajtam xDD És papa kiosztotta a karácsonyi ajándékokat, és olyan gyönyörűséges rajzot kaptam tőle! Fem!Canada, egy bizonyos piros ruhában, amit ő tervezett és ASD! Imádom *-* Aztán megnéztük az Éhezők viadalát, és amikor a kiscsaj (akinek nem jut eszembe a neve O.O) meghalt, a következő játszódott le:
Canada: *szipp* ....... *szippszipp*
Amcsi: *szipp* ...... *szipszip röhög*
France: Jajjj, ti most sírtok? OAO
Amcsi és én elkezdtünk szakadni, mert mind a ketten elsírtuk magunkat :"DDD Jajj, és a legepicebb az volt, hogy Amcsi látta már a filmet 3x, én még soha. Mégis én mondtam meg h. mi fog történni meg én magyaráztam tök sokszor h. mi van, mert Amcsi kb. olyan volt, mint aki még sose látta, nekem meg helyenként túl kiszámítható volt xDDD Utána úgy döntöttünk h. alszunk..... De Amcsi még vagy egy órát mocorgott, forgolódott, Francet nyúzta, a takarót lehúzta róla, szenvedett meg nyávogott, aztán beijesztett minket (ő kezdte el mondani, és a vége az lett h. France pofázott a fekete ruhás nőről, mi meg sikítoztunk >w<"), és kb. 3x kaptam tőle orrvérzést..... ANNYIRA CUKI! *^* ♥ Aztán reggel néztük a Rém romot, és kitaláltuk h. a barna hajú srác az Amcsi, és az öreg bácsi meg Iggy xDDD És így USUK. Nagyon poén volt :"D Utána Amcsiék bementek mozizni Pöstre~ :33
Franada szilveszter
Délután fölmentem papáért a Keletibe. Együtt lejöttünk meg minden, és amikor hazaértünk, éppen akkor ment el anyu itthonról. Na, előkészítettük a cuccokat, mert ugye elhatároztuk hogy mi sütni-főzni fogunk. Aztán papa töltött nekem egy pohár 60-70C-os ágyas házi pálinkát, "Mindig csak én vagyok részeg" címszóval. Ő vodkázott, és így nekiálltunk. Bepácoltuk a husit, megcsináltuk a süti krémjét, közben ő mondta h. igyak nélküle is nyugodtan, mert én nehezebben seggelek be, aztán együtt is ittunk, de én vodkát nem kaphattam mert múltkor a fél üvegtől semmi bajom nem lett, ő meg attól beállt, és ittam még csokilikőrt. Addig-addig, hogy mire a tészta recepthez értünk, papa csinálta egyedül, mert én dülöngéltem, állni alig bírtam, és homályosan láttam a szöveget. Közben szólt a francia zene a háttérben, majd váltott a CD, és a válogatás jött~ Na akkor üvöltve énekeltük a Bubamarát, a Csujjógtatót, részegen táncoltam a Gangnam Stylet meg minden xDDD Sírtam :"DD Aztán amikor megsült a süti, papa mondta hogy ez már meghaladja részeg képességeinket, menjünk be a szobába. Jó, bejöttünk, és itt hülyültünk, meg az ágyon fetrengtünk meg szakadtunk minden, elmondtam papának hogy ő az egyik legjobb barátom, és úgy örülök hogy barátok vagyunk meg minden, (♥) aztán papa egy csomó emberre ráírt fb-n, hogy ugye nem utálják őt, és még 29 perccel éjfél előtt voltunk. Utána betettük a "Belami a szépfiú" c. filmet, és onnantól csak arra emlékszem, hogy hallottuk a durrogtatást, és :"Jééé, éjfél van. BOLDOG ÚJÉVET CANADA!" "NEKED IS PAPAAAA!". Aztán Amcsi hívta papát, akkor papa neki is áradozott , meg hogy hiányzik neki meg ilyenek. Aztán hívta őt PIggy is, és vele meg valami vizilóról kezdett el beszélni, de nem értettem semmit, így csak feküdtem és szakadtam. Aztán papa közölte hogy ő álmos (ez már olyan 4-5 fele lehetett), így megágyaztam nagy nehezen, mert rohadtul szédültem. Aztán lefeküdtünk, de én még ugráltam szegény papán h: "DE ÉN MÉG NEM VAGYOK ÁLMOOOOOOS!", erre papa közölte h. jó, akkor nézzük meg a Chéri - Egy kurtizán szerelmét. Jó, berakom, nézzük meg minden...... Papa megmutatta nekem az egyik nőt, (bár az lehet a Belamiban volt O.O), aki tök olyan, mint az egyik szerepünkben Kanada anyja.Aztán kikapcsoltuk, mert papa majdnem bealudt, és nem mertem egyedül ébren lenni. Jajj, még hozni akartam be egy pohár vizet, erre kiejtettem a folyosón a kezemből a poharat, elkezdtem összesöpörni, kivittem a konyhába a szilánkokat kidobni, és láttam h. véres a konyha padló. Leültem a közepére és megnéztem a talpam, erre papa jön ki h. mit csinálok.
"- Mit csinálsz chérie? o.o"
"- Nézd papa..... Vér owo"
"- Mit csináltál? OAO"
"- Elejtettem a poharat, és megvágtam a talpam :"D"
Aztán papa a biztonság kedvéért fölsöpört még egyszer, utána felsegített és bementünk aludni. Közben meg Francicát hívta Mello, akit nem ismerek, de Amcsival szilveszterezett, és Amcsi gondolom kiadta neki a titkaim, mert folyamatosan: "ANGELIKA! Mit szólnál hozzá, ha lemennék Sülysápra? Tudom hol laksz...." És SÍRTAM rajta xDDD Vagy 20x kimondta a nevemet és tök poén volt :"DD Reggel 8-9 körül már fölbökdösött. 8-9 KÖRÜL. FÖLKELTETT. Ki voltam halva :"DD Aztán néztünk TeCsőn vidiket, és ki is posztolom papa egyik kedvencét ide a végére :"DD (Btw: kitehetném a Fridayt is, mert azt is berakta, de inkább a Bromance jön ;3) És még egy ééééédes Kína is jön :33 Aztán 13:20-assal fölmentünk Pestre, taliztunk Amcsival, és én jöttem haza~ Hát ennyi volt mára :33
"- Nézd papa..... Vér owo"
"- Mit csináltál? OAO"
"- Elejtettem a poharat, és megvágtam a talpam :"D"
Aztán papa a biztonság kedvéért fölsöpört még egyszer, utána felsegített és bementünk aludni. Közben meg Francicát hívta Mello, akit nem ismerek, de Amcsival szilveszterezett, és Amcsi gondolom kiadta neki a titkaim, mert folyamatosan: "ANGELIKA! Mit szólnál hozzá, ha lemennék Sülysápra? Tudom hol laksz...." És SÍRTAM rajta xDDD Vagy 20x kimondta a nevemet és tök poén volt :"DD Reggel 8-9 körül már fölbökdösött. 8-9 KÖRÜL. FÖLKELTETT. Ki voltam halva :"DD Aztán néztünk TeCsőn vidiket, és ki is posztolom papa egyik kedvencét ide a végére :"DD (Btw: kitehetném a Fridayt is, mert azt is berakta, de inkább a Bromance jön ;3) És még egy ééééédes Kína is jön :33 Aztán 13:20-assal fölmentünk Pestre, taliztunk Amcsival, és én jöttem haza~ Hát ennyi volt mára :33
"TAJVAAAN. VÁJ ÁR JÚ SZÓ LÉZIII?"
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)