Szivárványhányás~

OMFG, ma hazafelé a vonaton Bercsi-nee-channal és Bálinttal jöttem. És olyanokat tárgyaltunk ki, mint...  hogy ha veszel egy unikornist, és megeteted vele a torta hozzávalóit, az unikornis megemészti, és előállítja a szivárványos tortát :oo
És ült a mellettünk lévő 4-esben két csávó... És az egyik folyamatosan lereagálta amiket mondtam Nee-channak xDD Szóval én mondtam valami véletlenül perverzet, erre a csávó még perverzebben adta vissza, Nee-chan majdnem megfulladt az almától amit evett, és meg azt hittem meghalok a röhögéstől xDDD

Hát... Hihi, állítólag depis a blogom~
Úúú, and really~ >>
Hát... nem vagyok valami vidám ember ha egyedül hagynak a problémáimmal ;u;
Éséséssssss......

ÚgyszeretemViktóriát! *-* ♥
Mert ugye most Petrával jóban vagyunk, meg egy csomót beszélgetünk meg minden, de a drágám sem hanyagolom attól, és azt mondta ez őt nem zavarja, mert a Petra meg tudja nekem adni azt a szeretetáradatot, amit ő nem ;u; És olyan cukii volt, így ismer *-*
És kajak full olyan vagyok mint egy kiskutya :"DD Tessék velem foglalkozni! ;u; Nyugodtan rám lehet írni! ;u; Okkay, tudom, máskor panaszkodom h. 100-an rámírtak egyszerre, de mégis, olyan boldogsággal tölt el hogy ennyien gondoltok rám, és beszélgetünk meg ilyenek ;u;
Törődés nélkül..... Olyan... szomorú vagyok :C Brühühüü~ Egy szomorú kiskutyaaaa~ T_T
Imádom ha foglalkoznak velem! *-* Ésésés rengeteg szeretetet tudok vissza is adni! *-*

És yeeeeey, most MINDEN OK NÉLKÜL tök jó kedvem lett ouo""" Pedig.... elvileg nem kéne, mert azért egy kibaszott ki nem mondott gondolat FOLYAMATOSAN nyomja a lelkem, de hát.... Ez van ouo Niiincs kedvem senkinek elmondani~ Egy ember tudja, oszt csókolom ouo

Jaaaaj, majdnem egy hét és szülinapom lesz! *-* OMFG, vén banya leszek T_T De... Ez a februárom túlzsúfolt ennek alkalmából >>
14.-én valentin nap alkalmából ígértem valakinek valamit~ Illetve két illetőnek, meg egy harmadikat is akarok just for fun :"DDD
15.-én 17 leszek ˇˇ"
16.-án ha minden igaz Petrával sétálgatuunk~ *-* Yey >u< És ott alszom nála, és EGY TELJES ÉJSZAKÁN KERESZTÜL hallgathatja a hülyeségeimet... Hát nem csodás? :"DD
22.-én Gery szülinapi bulija~ ouo Hátööö... *erősen fontolgatja a dolgot, de már megígérte...*
23.-án játszóházas randalírozás az én kis családommal, a Czunczikkaaaaaal! *^* Bestjeim ♥
És el is fogyott a felhasználható hétvégék száma :"DDD Elvileg most hétvégén is mentem volna Holdfény meetre, de.... Nem lehet, mert minden hétvégén nem mehetek világgá x.x Anyu így is ki fog akadni :"DDD
Mondjuk a szülinapom annyiban hiányos lesz, hogy a legjobb barátom nem lesz mellettem.... nem mint ha azért, mert húúú szülinap... Hanem úgy általában is hiányzik Poccúr ;u; De nemsokára con, és végre láthatom! Már alig várom! ♥♥

Így végezetül üzenem a nyuszimnak, hogy szedje össze magát... I mean lelkileg meg testileg, mert... Szegény nagyon kimerült ;_; Kitartás, szurkolunk neked! ;u; ♥
Asszem ennyi~ Megyek lassan aludni~ ouo


Bonne nuit~

(Btw: Remélem kellően kiszíneztem, és... ez most TÖKÉLETESEN olyan rózsaszín és kibaszottul nyálas lett mint én vagyok xDDDD)

Ezt a virágot rajzoltam apum 39. születésnapjára ouo

Túl rózsaszín?~

Lehet valaki "túl rózsaszín"? És ha igen, honnan fogja tudni? Ha egyszerűen az emberek nem képesek őszintén reagálni, akkor honnan kéne tudni, mikor elég?

Sosem tudhatod ki az igazán őszinte veled, és ki nem. Van aki a csöndbe burkolózik, és reméli, sosem jössz rá hogy mást gondol. Van, aki gyönyörűen a képedbe hazudik, azt mondja benne megbízhatsz, közben kiderül, hogy teljesen mást gondol mint amit mondd.

Miért nehéz őszintének lenni? A kegyes hazugságokat még megértem..... De ha visszahallja az ember, vagy magától döbben rá, az már kegyetlen. Sokkal jobban tud fájni.

Maszkozni könnyű dolog, bevallom, én is viselek egy párat. Mindig más és más milyet, mert sokszor az igazságot magamnak félek bevallani, nem hogy bárki másnak.

Mostanság ez a természetes. Szinte nincs olyan ember, aki ne viselne valamilyen álarcot. Meglepődnél ha tudnád, miket találhatsz egyesek maszkja alatt.

Rengeteg minden szorítja az én szívemet is, igen..... De csak kb. két ember van, akinek ezt őszintén elmondanám. És jelenleg ebből csak egy áll rendelkezésemre, mert pont azzal van a problémám, aki a másik.

Borzalmas dolog a kényszere megfelelés. Amikor mindenkinek meg akarsz felelni, amikor arra hajtasz, hogy a lehető legtöbb ember - ha ne is imádjon - legalább kedveljen.... De semmi esetre se utáljon. Görcsösen van bennem ez az érzés, és ha valahonnan fülest kapok hogy xy-nak nem tetszik valami a viselkedésemben, kényszeresen változtatni akarok a dolgokon, ezáltal sebezve egyéniségemet és magamat is.

Ám ha egyszer valakinek megengedem hogy többet lásson.... Valakinek betekintést engedek a maszkom alá... Akkor többé nem tudok elszakadni az illetőtől. Fontossá válik, és nem tudom csak úgy annyiban hagyni, vagy elhagyni. Persze ha direkt kerül engem, akkor nem emlegetem föl... De attól még ugyan úgy hiányzik.

Rengeteg ember hiányzik. De... Néha fölmerül bennem a kérdés: Érdeklem-e őket egyáltalán, vagy csak udvariasságból teszik a szépet?

És ilyenkor elgondolkozom azon is.... Vajon a barátaim azok, akinek hiszem őket?